HTML

Piackutatás.blog.hu

Piackutató és marketinges szubkultúra. Kortárs piackutatás, cutting-edge technológiák, kutatási konferenciák, kutatási hírek a hazai és az angolszász piacokról - friss gondolatok, friss hírek a kutatási iparágból, első kézből. A blogot a Forecast Research kutatója szerkeszti.

Piackutatás Hírek

Hírlevél! Emailben értesülhetsz a blogon megjelent új cikkekről. A korábbi Feedburner-es hírlevél sajnos nem működik, újra fel kell iratkoznod, pl. ITT vagy ITT. (Csak add meg a blog RSS URL-jét: https://piackutatas.blog.hu/rss és az email címedet.) Még több hír kell? Iratkozz fel erre a csatornára is: https://www.piackutatas-hirek.hu/rss/osszes-hir

Tagek - Főbb témakörök

access panel (9) acnielsen (2) adat (63) adatbányászat (24) adatbázis (24) adatgyűjtés (14) adatminőség (3) adatrögzítés (2) adatvédelem (3) adatvizualizáció (54) ad hoc (3) affectiva (2) agb nielsen (2) agyhullámelemzés (16) agyszkennelés (13) AI (4) algoritmus (2) álláshirdetés (4) antropológia (1) apple (5) arcfelismerés (9) archetípus (2) arckódolás (13) árérzékenység vizsgálat (3) arf (1) árvizsgálat (3) asszociáció (1) asszociatív technika (1) átirat (2) atkári csaba (1) attitűd (1) augmented reality (1) authority site (1) automata tesztelés (1) avatar (2) b2b (2) babocsay ádám (1) bacher jános (1) barcza enikő (2) bar chart (1) bevásárlóközpont (1) big data (24) big mac index (1) bimodális megoszlás (1) biometria (4) bioszenzor (2) blind teszt (4) blog (9) bpto (2) brainstorming (3) brand (4) branding (2) brand equity (1) brand power (1) brand price trade off (1) brief (2) business intelligence (4) buzzword (1) call center (3) capi (2) casro (1) cati (8) cawi (2) célcsoport (7) chart (39) chio (1) chris anderson (2) cint (3) client service (1) coca cola (14) coke (8) conjoint (2) conjoint elemzés (1) conness (1) consumer insight (18) cookie (1) corvinus egyetem (8) crowdsourcing (1) csoportdinamika (5) csoporthatás (2) customer satisfaction survey (2) David McCandles (1) deli (1) deliberative poll (2) demográfia (6) desk research (1) detektívtükör (10) diagram (4) digg (1) digitális etnográfia (8) digitális média (1) digividuals (1) diktafon (1) disney (1) divat (1) diy (19) diy kutatások (38) domino pizza (1) Dove (1) dove (1) do it yourself survey (35) dunnhumby (2) eeg (4) elkísért vásárlás (1) ellenőrzés (1) előteszt (2) emg (1) emlékkonferencia (1) emotimeter (2) ep választás (1) érdekesség (4) érzékszervi teszt (4) érzelemfelismerés (2) esomar (46) esomar price study (2) etnográfia (37) exit poll (1) exit store (1) eye tracking (21) facebook (22) faktoranalízis (1) feitel balázs (1) felmérés (4) fenomenológia (1) field research (1) finn raben (4) fisheye (1) fmcg (10) fmri (6) fogyasztói csoport (2) fogyasztói magatartás (79) fókuszcsoport (102) fókusz stúdió (14) forrester (11) free (2) gallup (3) gallup poll (1) gamification (10) gazdaságkutatás (2) géczi tamás (2) geofencing (3) geolokáció (5) geolokációs marketing (2) geotargeting (1) gfk (15) gfk emo sensor (1) gfk europanel (1) globális kutatás (7) global market research (3) gmail (1) gmi (1) google (15) google consumer surveys (2) Google Glass (1) gps (1) grafikon (6) groupon (2) guide (2) gvh (1) gyorsétterem (1) hackathon (1) hall teszt (1) hálózatkutatás (6) hálózatok (6) hans rosling (2) henry ford (2) hibahatár (1) hibrid kutatás (3) hipotézis (2) hírlevél (6) hoffmann (1) hoffmann márta (3) hólabda módszer (1) home teszt (3) home use teszt (1) honomichl jelentés (1) hőtérkép (2) humor (34) iat (1) idegtudomány (8) időmérleg (1) ifjúságkutatás (5) immersion day (1) immersive research (1) imperium (1) implicit association test (2) implicit technika (3) index (1) infografika (56) innováció (14) insight (24) insight community (3) intellio visiscan (1) interactive voice response (1) interjú (4) interjúkészítő robot (2) interjúvázlat (1) internet (1) internet penetráció (1) internet technológia (1) in store marketing (3) ipad (6) iphone (11) ipsos (19) iskola (1) iso (10) ivr (1) iWatch (1) iwatch (1) jacobs (1) jakab áron (2) jövőkutatás (8) kantar (6) karrier (6) kártyaválogatás (2) képzés (2) kérdezőbiztos (18) kérdőív (38) kérdőíves interjú (14) kérdőívszerkesztés (11) kétnyelvű kérdezőbiztos (1) kindle (2) kisérőlevél (1) kiss bíborka (2) ki kicsoda (7) kkv (5) kkv piackutatás (1) klenovszki jános (9) kognitív lingvisztika (1) kólapiac (3) kollaboratív felmérés (1) kollázs (4) koncepcióteszt (1) konferencia (41) konjunktúrakutatás (1) kontextus (2) konzultáció (1) kördiagram (8) korreláció (1) kozák ákos (4) közbeszerzés (4) közösségi média (59) közvéleménykutatás (134) kreatív online (1) ksh (3) kurucz imre (2) kutatási iparág (115) kutatásmódszertan (7) kutatás konferencia (4) kutatócentrum (1) kvalitatív (55) kvantitatív (13) kvótás mintavétel (1) lifelogging (4) linkedin (4) loréal (1) mácsai tamás (1) márkaépítés (26) márkaerő (17) márkaérték (4) márkaismertségi kutatás (1) márkakutatás (25) márkapreferencia (32) márka kommunikáció (32) marketing (74) marketingkutatás (104) marketingkutató magazin (5) marketingstratégia (9) marketing insight (10) markettools (1) market research (15) marlboro (1) mba (1) mcdonalds (2) mckinsey (1) médiakutatás (12) megfigyelés (9) mélyinterjú (16) mém (5) memetika (1) memetikai marketing (2) memrb (1) mesterséges intelligencia (4) mészáros józsef (2) microsoft (1) milka (1) millenniumi generáció (1) millward brown (10) minőségbiztosítás (11) minőségi piackutatás (7) minőségi piackutatásért egyesület (1) mintanagyság (2) mintavétel (4) mmsz (2) mobil kutatás (21) moderátor (20) moderators guide (3) motivációkutatás (12) motívumkutatás (3) mp3 (1) mra (2) mroc (16) mrsz (1) multimédia (1) műszeres mérés (7) mutf (3) mystery calling (1) mystery shopping (8) mystery visit (1) nano kérdőív (2) napi chart (19) natural language processing (1) near field communication (1) népsűrűség (1) nestlé (1) netnográfia (5) net promoter score (3) neurológia (8) neuromarketing (31) neuroökonómia (2) new mr (10) nézettség mérés (2) nfc (1) nielsen (8) nigel hollis (3) nlp (2) nonverbális kommunikáció (3) nordsee (1) nps (3) nrc (6) nyelvi relativizmus (1) ogilvy (4) okostelefon (11) oktatás (1) omnibusz (3) online (30) online analitika (1) online community (27) online fókuszcsoport (18) online közösség (33) online kutatás (102) online marketing (1) online market research (1) online market research in Hungary (1) online panel (51) online piackutató (1) online video (4) openamplify (1) opinion leader (2) optimus (1) panel (46) panelmenedzsment (2) páros interjú (1) pártpreferencia (1) pay for performance (1) peanut labs optimus (1) pepsi cola (4) persil (1) pet (1) piacbefolyásolás (5) piaci stratégia (4) piackutatás (957) piackutatási diákverseny (9) piackutatás állás (2) piackutatás ázsiában (1) piackutatás blog (7) piackutatás felszabadítási front (2) piackutatás hírek (125) piackutatás képzés (1) piackutatás mém (1) piackutatás napja (5) piackutatás napja konferencia (6) piackutatás története (1) piackutató (352) piackutatók magyarországi szövetsége (8) piackutató bot (6) piackutató intézetek (8) piackutató robot (8) pie chart (17) pilot interjú (1) Pinterest (1) pintér róbert (3) pixer (3) pmsz (26) politikai véleménykutatás (13) populáció (1) portfolioblogger (30) postteszt (1) posztgraduális képzés (1) powerpoint (14) ppt (17) prediktív analitika (2) preteszt (5) prezentáció (19) prezi (3) price sensitivity measure (1) price study (2) primer piackutatás (1) prizma (1) próbavásárlás (7) professzionális piackutatók társasága (6) projektív technikák (2) promedius (1) psm (2) pspp (1) pszichodráma (1) pszichológia (3) qr kód (7) qsensor (1) quantified self (1) quick and dirty (2) readers digest (1) reckitt benckiser (1) red bull (2) reklám (18) reklámkutatás (11) reklámteszt (12) relevant id (1) reprezentatív (8) reprezentativitás (1) research international (1) research liberation front (1) research world (5) retail audit (1) rfid (4) river sample (1) river sampling (1) rlf (1) roi (6) round robin (2) rss (2) sapir whorf (1) sara lee (1) scholl (1) screening questions (1) script (1) second life (3) shopper kutatás (3) síklaki istván (1) Síklaki István (1) skinvertising (1) SMS kutatás (1) social media (30) social network (7) SoLoMo (2) spin doctor (1) spontán márkaismeret (1) spss (9) stan sthaunathan (2) starbucks (1) statisztika (71) steve jobs (4) storytelling (1) superbrands (1) surf (1) survey (4) surveygizmo (1) survey monkey (8) synovate (6) szakértői interjú (1) szakértő válaszol (1) szavazás (7) szegmentáció (5) szekunder piackutatás (1) szekvenciális monadikus (1) szemantika (2) szemiotika (7) szemkamera (20) szemkamerás vizsgálat (18) szemkövetés (12) szemkövetéses vizsgálat (15) szerepjáték (2) szignifikáns (2) szimulált depriváció (2) szociálpszichológia (2) szociodemográfia (2) szociológus (1) szondaphone (3) szonda ipsos (5) szövegelemzés (10) szubkultúra (1) szűrőkérdőív (1) tablet (1) taktikai piackutatás (4) támogatott márkaismeret (1) tanácsadás (6) tanulmány (1) tárki (1) társadalomkutatás (6) társadalomstatisztika (3) társadalomtudomány (6) tartalomelemzés (3) technológia (4) technológiai szingularitás (4) telefonos kutatás (16) telemarketing (6) tematikus ajánló (8) tender (1) terepnapló (1) termékfejlesztés (12) termékteszt (5) tervező team (2) tesco (4) tesco direct (1) tesztáruház (1) tesztpiac (1) tetszési index (1) texting (1) text mining (2) tns (8) tns hoffmann (1) tobii (1) toborzás (2) toluna (6) topline (2) történetmesélés (1) tracking kutatás (1) transzhumanizmus (2) trend (90) trendkutatás (2) triád interjú (1) truesample (3) twitter (21) u&a (1) üdítőpiac (1) ugc (1) ügyfélelégedettségi kutatás (2) ügyfélkapcsolat (2) új piackutatás (7) unilever (3) usage attitude (1) usp (1) utópia (2) vakteszt (2) válaszadó (2) választáskutatás (1) valóságshow (1) valószínűségi mintavétel (3) vásárlóerő (1) vélemény (2) véleményvezér (1) venn diagram (9) vevőelégedettségi kutatás (1) vezérfonal (2) videó etnográfia (2) világpiac (2) virtuális kérdezőbiztos (1) virtuális piackutatás (2) viselhető eszközök (1) viselkedés gazdaságtan (5) visszaemlékezés (2) vizi ferenc (2) Vizi Ferenc (1) vizuális etnográfia (2) vörös csilla (2) web2.0 kutatás (3) web analitika (1) web tracking (1) who is who (7) widget (1) wikipedia (1) wom (1) workshop (3) youtube (1) y generáció (9) závecz tibor (1) zweifel (1) Címkefelhő

Creative Commons licenc

Creative Commons Licenc

A sztenderdek hordozói

2010.01.11. 06:39 Forecast Research - www.forecast.hu

Úgy tűnik, mintha az iparág már örök idők óta vitatná az online kutatások minőségének témáját. Robert Bain azt boncolgatja, hova vezetett ez a vita, és hova kellene vezetnie a jövőben. (Research-live)

Az iparágban dolgozók közül sokan fognak megkönnyebbülni, hogy az eszmecsere az online kutatásokból származó adatok minőségéről úgy tűnik, vezethet valahová. A minták minősége elég zavaros téma az online kutatások megszületése óta, de az elmúlt években a tettek és szavak záporát tapasztalhattuk. Egy 12 hónapos időszak alatt a duplikációk és a téves, hamis válaszok kiszűrésére alkalmas szoftvert mind az Mo’web, a Peanut Labs, a MarketTools, a Western Wats, a Greenfield, a Globalpark és az Mktg is bevezette.

Ezek az eszközök azokat a válaszadókat veszik célba, akik egynél többször fordulnak elő a panelben vagy mintában, illetve akik hamisan nyilatkoznak kilétük felől. A MarketTools, a TrueSample megoldás kifejlesztője szerint, szoros kapcsolat van azok között, akik hazudnak kilétüket illetően, és akik magában a felmérésben hazudnak. A cég állítása szerint, a rossz válaszadások eltávolításának elmulasztása a panelekből akár hatszorosára növelheti annak esélyét, hogy rossz üzleti döntéseket hozzanak meg.

De mások arra figyelmeztetnek, hogy a dolog nem ilyen egyszerű. Egy cikkben a Research-live.com oldalon Patrick Comer, az OTX online kutatója szerint az ilyen, adatminőséget megcélzó, technológia alapú erőfeszítések alig valamivel többet jelentenek, mint sokkal komolyabb problémákat elfedő máz.

Az egyik személy, aki minden oldalról megvizsgálta a témát, az Kim Dedeker – az ügyféloldalról, mint a P&G fogyasztói kutatásainak vezetője; az ügynökségek oldaláról, mint a Kantar Americas elnökének szerepét betöltve; és szövetségi oldalról, mint a Hirdetési Kutatások Alapítványának iparági kezdeményezéseinek résztvevője.

Elmondta a Research-nek, hogy az iparágnak gyorsabban kell a hatékony megoldások irányába mozdulnia. “Az ügyfelek között az egyik nagy párbeszéd a fejlődés előmozdításáról, annak lehetőségeiről szól,” mondta. “Véleményem szerint már közel vagyunk ahhoz a ponthoz, hogy átlássuk az egész helyzetet, és rájöjjünk mi a gond az online-nal, hogyan állapítsuk meg a prioritásokat ezen gondok megoldására, és aztán remélhetőleg együttesen egyenesbe hozzunk néhány iparági megoldást… Tényleg szükség van iparági szintű megoldásokra, nem pedig egyéni beszállítók megoldásaira, mert… az olyan nagy cégeknek, mint a P&G nincs kapacitása egy vagy két beszállító szintjén, hanem beszállítók egész portfóliójára van szükségük, így szükségessé válik a megközelítés következetessége.”

Az egyik ok talán, amiért az online minőség kérdésével nem foglalkoztak olyan gyorsan, mint ahogy kellett volna, az, hogy a vita nem mindig volt éppen egészséges, hanem ahogy Dedeker jellemzi, inkább “kődobálás, ujjal mutogatás”. „Komolyan hiszem, hogy az elmúlt két év nagy részében elbeszéltünk egymás mellett. Az ügyfelek az egyenlet egyik oldalára fókuszálnak, a beszállítók a másikra, az iparág résztvevői pedig komolyan próbálták eljátszani a közvetítő szerepét… de valamennyire mindegyik oldal védekezőn viselkedik, megőrizendő a világot úgy, ahogy eddig ismertük – a kutatásokhoz való hozzáállásunkat, az ügyfelek projektekhez való hozzáállását, stb.”

Joel Rubinson, az ARF kutatási vezérigazgatója azt nyilatkozta a Research-nek, hogy a vitát sokszor jellemezte bizonytalanság és zavartság. Úgy jellemzi a professzionális válaszadókról való beszédet, mint “egy hatalmas visszhangzó termet”, ahol az ötlet minden bizonyíték híján vert gyökeret, csak azért, mert mindenki ugyanarról beszélt. Ahogy Rubinson rámutat, a ‘professzionális’ kifejezés általában pozitív, nem pedig pejoratív.

Mítoszok ledöntése
A professzionális válaszadók valódi hatásának meghatározása volt az egyik célja az múlt évben, az ARF által piacra dobott kutatás-a-kutatásban kezdeményezésnek. A júniusban közölt eredmények ellentétben állnak néhány, az online minőség kapcsán bevett bölcsességgel. Rubinson szerint: “A professzionális válaszadók elmélete mögött meghúzódó ötlet az, hogy az online kutatások az USA-ban egy nagyon kis csoportnyi embertől származnak, akik a pénz és a jutalom miatt vannak benne, és akik rájöttek arra, hogyan játszhatják ki a rendszert, és hogy ez a kis csoport mindenkinek a paneljában szerepelt. Kiderült, hogy egyáltalán nem ez a helyzet.”

Az ARF tanulmány, melyben 17 panelszolgáltató vett részt, azt fedte fel, hogy az email címek mindössze 16%-a szerepelt egynél több panelben, és azok, akik a legtöbb felmérésben vettek részt, adták a legátgondoltabb és legmegbízhatóbb válaszokat. Mások eltérő számokkal álltak elő, máshogyan tálalva azokat, ami ijesztő képet fest a duplikációk problémájáról, de Rubinson szerint ez a háttérbe szorul. Leírta a profilt, ami a tanulmányból jött létre: “A legtöbb ember egy panelen szerepel. Néhányan elég rendszeresen vesznek részt felmérésekben, és általában véve jó szándékkal teszik ezt. Így, ha a professzionális szó ezekre az emberekre utal, akkor ez valójában nagyon jó dolgot jelent. Remélhetőleg az iparág ezt nem találja nagyon félrevezetőnek, mert ugye a professzionális általában ezt jelenti.”

De a duplikációk problémájának szentelt figyelemmel ellentétben, Rubinson szerint nem ez volt a legnagyobb dolog, amit az ARF kutatói meghatároztak. “Szerintem a legfontosabb dolog, amiről a vevőknek és a beszállítóknak jelenleg beszélniük kellene az, hogy a panelek nem felcserélhetőek,” mondja. “A vevőknek párbeszédeket kell kezdeniük a beszállítókkal az általuk használt minták forrásairól, és ez pont nem az, amiről jelenleg beszélnek. A beszállítók operációs embereinek pedig meg kell oldaniuk, hogyan rendezzék mintáikat az adott tanulmányokhoz, és ne csak a minta elérhetőségére ill. produktivitására alapozzanak, hanem az adatok következetességére is. Néhány beszállító jól használja ezeket a szabályokat. De biztos vagyok benne, hogy néhányan viszont nem.”

Az Mktg adatgyűjtéssel foglalkozó cég most adott közre eredményeket egy 18 hónapos, adat-következetességet vizsgáló tanulmányból, és hozott létre egy ennek mérésére és behatárolására alkalmas terméket, az idők során sztenderd kérdőívekre adott átlagválaszok alapján. Az Mktg elnöke, Steve Gittelman szerint valójában nem az a fontos, amik a válaszok voltak, hanem a “válaszok normától való eltérésének mértéke”.

Rubinson szerint már látni a “fényt az online adtaminőség alagútjának végén”, és az ARF most olyan, az egész iparágat lefedő megoldásokon dolgozik, amilyeneket Kim Dedeker és a hozzá hasonlóak várnak el. Tisztában léve azzal, hogy fogy az emberek türelme, az alapítvány kitűzött magának egy 90 napos határidőt, hogy kiadják gyakorlati ajánlásaikat.

A nagyobb kép
Dedeker azt reméli, hogy a minta minőség kérdésének megoldásával az iparág a nagyobb kérdésekre tud majd koncentrálni, mint amilyen a felmérések tervezése. “A rossz minőség talán legnagyobb oka a kérdőívek hosszúsága,” mondja. “Néhány ügyfelünknek, akikkel együtt dolgozunk, olyan kérdőíveik vannak, amik két órát, talán többet is vesznek igénybe a megválaszoláshoz. Ez kicsit olyan, mint a ki mint vet, úgy arat elmélet – rendbe szedhetjük a tudományt, de ha nem szedjük rendbe a tervezést, dizájnt… akkor valójában nem nyertünk meg semmilyen harcot.”

Amy Millard, a MarketTools elnökhelyettese szerint, bár az ügyfelek értékelik, hogy megvan a duplikációk kezelésének technológiája, készen állnak, hogy újabb kihívásokra térjenek át. “Ha három évvel ezelőtt beszélgettél a többiekkel egy konferencián, azt gondolták, hogy a (mintaminőség) problémája megoldódik mostanra,” mondta. “Tehát amit akkor hallok, amikor az ügyfelekkel beszélek, az a frusztráció, hogy még mindig erről van szó. Valójában a vezető kutatók a piackutatás új módjait fejlesztik ki – színre lépett a Twitter, egyre több a magától létrejövő közösség, rengeteg igazán érdekes dolog történik online, és frusztrációjuk oka, hogy még mindig a minták minőségéről beszélünk.”

Az online kutatások egyre érettebbé válnak, és egyre több cég aknázza ki lehetőségeit, nemcsak a gyorsabb, olcsóbb felmérések, hanem a fejlesztések és interaktivitás terén is. A londoni székhelyű Verve Partners, aki tavaly indultak útjukra, arra specializálódtak, hogy márka szerinti online közösségeket hozzanak létre ügyfeleik számára. Andrew Cooper alapítótag, aki korábban a Research Now panel cégnek dolgozott, visszhangozza Patrick Comer (OTX) vélekedését, aki a rossz válaszadókat “Prométeuszi misztikumnak” nevezi.

Kutatási minőség
Cooper elmondta a Research-nek: “Számomra nem a válaszadók minősége a nagy kérdés a válaszok minőségét illetően, hanem az eléjük tett felmérések minősége. Sok kutató hiszi azt, hogy az egyszerűsítés, vagy a kutatásokat megfelelően elvégző emberek hiánya a panelek, vagy az emberek hibája, kérdése. Pedig nem. Ez egy kommunikációs kérdés.”

Mindazonáltal egy másik faktor, ami befolyásolja hogyan tekintenek az emberek a kutatások minőségére, az a recesszió hatása, szimultán nyomást gyakorolva a kutatás-szolgáltatókra egyfelől alacsonyabb költségeket, másfelől nagyobb biztonságot várva el. Cooper úgy hiszi, hogy paradoxonszerűen, de a recesszió komolysága segíthet megelőzni a minőség romlását a költségek csökkentésével, mivel az ügyfelek kutatási részlegeinek nehéz választásokkal kell szembenézniük. “Szerintem eljött a megfelelő idő, hogy a kutatók a megfelelő tárgyalásokba kezdjenek az ügyfelekkel - jól akarjuk csinálni, vagy sehogy? És ha jól akarjuk csinálni, akkor teremtsenek rá több forrást, de ha nem hisznek benne, akkor inkább ne csináljuk, és ne vesztegessük egymás idejét.”

Ahogy az iparág egyre szélesebb képet kap a minőséget illetően, kezd úgy tűnni, hogy a minták letisztázása volt a könnyebb feladat. A dolgok egyre nehezebbé válnak, ahogyan a kérdés összetettebbé válik, ahogyan az online technológiák állandó védekezés helyett egyre inkább megmutathatják mire is képesek, de ezzel együtt a dolgok egyre érdekesebbé is válnak.

Szólj hozzá!

Címkék: online piackutatás online kutatás online panel kutatási iparág

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása